RÓZSA SÁNDOR,
A BETYÁR

Rövid leírás:
A betyárok világát egyféle romantika övezi, s mivel a mindenki által gyűlölt hatalom üldözte őket, némi rokonszenvet is ébresztettek. Legnagyobb hírnévre az alföldi, Szeged környéki Rózsa Sándor tett szert közülük. A darab a legendás betyárvilág korából meríti történetét, cselekménye izgalmas, szerelmi szálakkal tarkított kalandok sora. Az útonálló, fosztogató szegénylegények már a Rákóczi-szabadságharc után megjelentek, de csak a 19. század elején növekedett a számuk. A betyárok a földnélküli zsellérekből és a kegyetlen katonafogdosás elől, vagy éppen a katonai szolgálatból menekülő legényekből, csavargókból verbuválódtak. A darab kiváló jellemábrázolással fordulatos módon mutatja meg Rózsa Sándor, a betyár személyiségének átalakulását. Drámai feszültségekkel, hármas szerelmi kalanddal, időnként humorral jelenik meg a betyár alakja. A látványos lovas jelenetek, szekérrablások csak fokozzák a hangulatot. Rózsa Sándor szinte egy mítikus figura az Alföldön, azt beszélik, hogy sokat segített a szegényeken és innen vonult be, állt a szabadságharc mellé. A magyar csikós világot, ostorcsapásokkal, fokosokkal, lovas jelenetekkel mutatjuk be.
 

Szereposztás:

Rózsa Sándor: Pintér Tibor
Katona Pál: Mohácsi Márk
Cinka: Ilyés Jenifer
Rádai: Bencze Sándor
Biszelka: Deák-Lőrincz Andrea
Bizsu: Poór Vivien
Kazi: Bányavölgyi Donáta
Csendbiztos, katona: Goffart Horick Rókus
betyár: Gazdik Dávid

Rendező: Pintér Tibor
Író: Deák-Lőrincz Andrea
Hang és fénytechnika: Maszlavér Dániel, Udvardy Márton
tánckarvezető: Bujtor Xénia Georgina
lovas koordinátor: Bodor Vivien

továbbá közreműködnek a Nemzeti Lovas Színház lovasai és lovai.

 

 
Rózsa Sándor, a betyár plakát

Képek az előadásról: